Híres Rózsa nevű emberek
Rózsa Sándor
A rózsa mind keresztnév mind családnév formájában megjelent a névadások során. Keresztnévként Magyarországon már az Árpád-korban is használták, manapság kevesen adják hazánkban ezt a nevet leány gyermekeknek, de még ma is használatban van, ritka névként. Vezetéknévként a Rózsa nyolcadik-kilencedik században alakultak ki az észak-itáliai városállamokban. Magyarországon először a magasabb társadalmi szinten lévők körében jelent meg. Az újkori történelemben is rengeteg híres ember viseli ezt a nevet, nézzünk meg közülük jó pár személyiséget.
A leghíresebb Rózsa nevű ember a Magyarországon Rózsa Sándor. Nevét mindenki ismeri, népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait. Ezek a feldolgozások gyakran távol állnak a valóságtól. Az embereknek szüksége van hős képre és sokszor Rózsa Sándor egy idealizált, a szegény emberekért a nagyképű gazdagok ellenében küzdő bátor betyárként van ábrázolva. De ez a kép valóban idealizált kép.
Rózsa Sándor Szeged környéki tanyáról származó pásztor fiú, 1813-ban született. Első rablását két társával 23 évesen követte el. Két tehenet loptak el és másfél év börtönbüntetésre ítélték érte. Azonban 10 hónap után megszökött a szegedi börtönből. Évekig bujdosott, majd megfáradva kegyelemért folyamodott a császárhoz, de elutasítást kapott. Mivel írni és olvasni sem tudott, és kegyelemben sem részesült, továbbra is rablásokból élt, kergetői soha nem kapták el. 1848-ban jött el életében a fordulópont, ekkor Kossuth Lajos toborzására jelentkezett 150 lovasával amnesztia fejében. Kossuth aláírta a kegyelmet azzal a feltétellel, hogy ha folytatja lovasaival az addigi tevékenységét, a kegyelem érvénytelenné válik. A szerbek elleni eredményes csatáik elismeréseként Kossuth december 15-én hirdetményt tett közzé, melyben az amnesztiát megújította és megerősítette.
Váratlan fordulattal ezután Rózsa Sándor nem folytatta tovább a harcot, hanem visszavonult, letelepedett és békésen élt Bodó Katalinnal, feleségével és két gyermekével. A szabadságharc bukása után a hatóság megkezdte a korábbi katonák felkutatását és besorozását az osztrák hadseregbe. Október közepétől Rózsa Sándort is keresték. Kénytelen volt családját hátrahagyva elbujdosni. Tudta, hogy ha elfogják, nincs kegyelem.
Hiába keresték nem találták, ezért 1853 márciusában 10 000 pengő vérdíjat tűztek ki a fejére, de hiába bukkantak fel újabb és újabb adatok, mégsem volt senki, aki a hatóságoknak pontos információt adott volna. 1853 novemberében letartóztatták hát Bodó Katalint, akit előbb más asszonyokkal tartottak egy cellában, majd 1854 magánzárkában tartottak, de továbbra sem tudtak meg semmit a betyárról.1857 májusában két csendőr Szeged határában vadászat közben véletlenül a búzavetésben a közelébe ért.
Az 1859 februárjában tartott tárgyaláson a 45 éves Rózsa Sándort kötél általi halálra ítélték, de Ferenc József megkegyelmezett neki és végül életfogytiglani börtönre ítélték. 1868 áprilisában Mária Valéria hercegnő születése alkalmából kegyelmet kapott és kiszabadult.
Rövid szegedi tartózkodás után Pestre utazott, hogy ott pandúr lehessen. Hiába próbált jó útra térni, egy idő után ott folytatta, ahol abbahagyta. 1869 januárjában csellel ismét elfogták és 1872 márciusában kötél általi halálra ítélték, de végül a sikeres fellebbezés miatt a 1873 májusában átvitték a szamosújvári börtönbe. A királytól a következő évben ismét kegyelmet kapott. A rabságában szabó mesterséget folytató egykori betyárkirály 65 éves korában, 1878. november 22-én gümőkórban hunyt el.
Rózsa nevű híres emberekről írásunkainkat folytatjuk, hiszen mint elkötelezett rózsa-rajongóknak, minden információt és tudást szeretnénk átadni olvasóinknak, legyen akár szakmai, vagy csak egy “mese” a régmúltból…